Radnóti Miklós ismeretlen fotója

Radnóti Miklós összegyűjtött fényképeit 1999-ben adták ki (Radnóti Miklós Fényképek. Szerk.: Bókay László. Bp., 1999.) Sajnos a kötet nem a Petőfi Irodalmi Múzeum Fotótéka sorozatában jelent meg (ahogy például a Jókairól, Babitsról, József Attiláról, Juhász Gyuláról, Karinthyról vagy Kosztolányiról készült felvételek gyűjteménye), így hiányoznak belőle a tudományos földolgozás számára fontos információk, de így, a maga hibáival és hiányosságaival is fontos darabja a Radnóti-kutatásnak: 213 fénykép mutatja be Radnóti életét, kisded korától 1941-ig, amikor a jelenleg ismert utolsó fotókat készítette róla Beck Judit.

A benne található képek törzsrésze az özvegy által őrzött és gondozott hagyatékból származik, valamint a hazai közgyűjteményekből. A filológiai gyűjtések természetéből adódóan azonban mindig megvan az esély arra, hogy előkerül egy újabb darab, ami teljesebbé teszi az összest. Pár évvel ezelőtt szintén találtak és (újra)közöltek egy olyan fotót, amelyen a későbbi költő is szerepel: egy gimnazista kori sportképet, amelyen a fiatal Radnóti (akkor még Glatter) Miklós az iskolai focicsapat tagjai közt látható (Egy megkerült Radnóti-fotó és egy kezdő költő zsengéi).

Most újabb darabbal bővül a Radnóti-ikonográfia. Az Arte Galéria 64. aukcióján Ortutay Gyula hagyatékának darabjai kerültek kalapács alá. (Illetve annak egy része: Ortutay magánkönyvtára az ELTE Néprajzi Tanszékének könyvtárában kapott helyet, egy-két darab kivételével.) Az árverésre bocsátott tételek „Iratok, kéziratok, dokumentumok” csoportjában a 2. számú az árverés egyik legizgalmasabb és irodalomtörténetileg szinte felbecsülhetetlen értékű dokumentuma; a leírás szerint „a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának ismeretlen iratai, 1932 – 1947 (1971). Benne: a kollégium 1932 és 1947 közötti tizenöt hivatalos ülésének jegyzőkönyve, a kutatók még sose látták.”

A jegyzőkönyv és a hozzá tartozó irategyüttes kikiáltási ára 200.000 forint volt, licitekkel ez jócskán megduplázódott: 480.000 forintért kelt el.

A dokumentumok között szerepelt egy csoportkép is, amelyen a művkollosok láthatók, a kép hátulján Ortutay ceruzás kézírásával: „Szegedi Fiatalok 1932”. Az ismeretlen alkotó által készített felvétel egy 14 × 9 cm-es kópiában maradt fenn.

A SZFMK a szegedi haladó gondolkodású fiatal alkotók és tudósok szakmai és baráti társasága volt. Radnóti szavával élve ez volt számára „a növelő közösség”: szegedi évei alatt, 1930 és 35 között, Művkoll-tagként ért igazi költővé. Három kötete is a kollégium kiadásában jelent meg: a Lábadozó szél (1933), a Kaffka Margit művészi fejlődése (1934) és az Újhold (1935).

A kép nem minden szereplőjét sikerült azonosítani. Radnóti mellett Hont Ferenc, Ortutay Gyula, Buday György és Tomori Viola biztosan rajta vannak. Az egyik ülő nő nagy valószínűséggel Árvay Erzsébet, a kép jobb szélén álló férfi pedig Berczeli Anzelm Károly.

És akik ekkor még – a fentieken kívül – tagjai voltak a Művkollnak: Balla Sándor, Baróti Dezső, Erdei Ferenc, Gáspár Zoltán, Kárász Judit, Reitzer Béla, Széll István és Tolnai Gábor.

 

Bíró-Balogh Tamás