Okosabb a tankönyv, mint egy ötödikes?

A kísérleti tankönyvekről az utóbbi időben többnyire nem sok jót olvashattunk. Mind megfogalmazásukkal, mind tartalmukkal akadtak problémák, sőt olykor fel is merül a kérdés: biztosan szükség van-e a tankönyvekre? Nem lenne-e elég, ha a tanár fogalmazná meg az adott anyag megértéséhez szükséges fontos gondolatokat, fogalmakat? Minden bizonnyal találunk olyan tantárgyat, ahol elegendő lenne a lediktált jegyzet, azonban olyanoknál, mint a kémia, a fizika, a természetismeret, már az ábrák miatt is ajánlatos a tankönyvek használata. Egy tankönyv hasznos, ha a megfogalmazása megfelelő a diákok számára, ha a tanulók szövegértése megvalósul, ha nincsenek benne mondatszerkesztési hiányosságok, mivel azokat nem csak a diákoknak, hanem a nyelvészeknek is nehéz visszafejteni.

A szövegértés fogalmát a pszicholingvisztikai (Perfetti–Curtis 1986) és a pedagógiai (Adamikné 2002) megközelítés bizonyos részeinek összevonásával adhatjuk meg. Eszerint a szövegértés a „nyelvtani forma és a lexikális jelentés közvetítette értelem” (Laczkó 2008: 12–3) és a „mélyebb összefüggések” megértését jelenti.

Felvetődhet a kérdés, hogy melyek azok a mondatszerkesztési hiányosságok, amik problémát okozhatnak. Most a még Nemzeti Tankönyvkiadó által fémjelzett, a tavalyi évben még államilag támogatott tankönyv egyik szövegrészletén belül kettő hiányosságot mutatok be, amely megnehezíti a szövegek pontos értelmezését.

Vegyük kiindulópontként a következő szövegrészletet, mely a gyűrthegységek (lánchegységek) témakörhöz tartozik:

„Gyűrt hegységek (lánchegységek)

Mit jelent a fogalom?

• Földünk belsejét az izzó kőzetanyag miatt belső erők feszítik
• a belső feszültség hatására a külső rétegek gyűrődhetnek
• a meggyűrődött, láncolatot alkotó hegység a gyűrthegység

Tulajdonságaik

• későbbi keletkezésűek, fiatalabbak, mint a röghegységek, ezért még nem koptak le, nagyon magasak

Kialakulásuk menete

• párhuzamos vonulatok
• éles, csipkézett gerincek
• hosszanti völgyek
• falaik meredekek, csúcsaik hegyesek
• a nagy magasságokban sohasem olvad el a hó (örök hó birodalma)
• gleccser: a jéggé fagyott hó U alakú völgyet vájva lecsúszik, hordaléka a moréna"

(Nemzeti 2010: 84)

A második egységben a tankönyvszerző a gyűrthegységek tulajdonságairól ír. De mi is a pontos nyelvtani viszony a felsorolt tulajdonságok között? Miből következik mi, avagy mi magyaráz meg mit? Próbáljanak meg behelyettesíteni kötőszavakat az adott tulajdonságok közé, a kérdőjelek helyére:

• későbbi keletkezésűek, ? fiatalabbak, mint a röghegységek, ezért még nem koptak le, ? nagyon magasak

A diákok 7. és 8. osztályban tanulnak a mellérendelő viszonyokról, ekkor kell nekik felismerni a következtetést, a magyarázatot, a kapcsolatot, a választást avagy az ellentétet. Ez a tankönyvrészlet 5. osztályosoknak szól. Logika alapján – ismeret nélkül – hány diák tudna pontos grammatikai viszonyt felírni ebben a példában? És Önöknek sikerült a hiányzó szintaktikai viszony feltöltése?

Ellenőrizzék magukat!

• későbbi keletkezésűek, azaz/ugyanis/mivel fiatalabbak, mint a röghegységek, ezért nem koptak le, így/tehát/következésképpen nagyon magasak.

És most vizsgáljuk meg a harmadik egységet, tehát a Kialakulásuk menete cím alatt szereplő felsorolást.

Kérem, tegyék sorrendbe a következő felsorolt egységeket úgy, hogy a címnek megfelelően értelmes és összefüggő szöveget kapjanak! A jelölést számozással írják fel!

Cím: Kialakulásuk menete

• hosszanti völgyek
• párhuzamos vonulatok
• éles, csipkézett gerincek
• falaik meredekek, csúcsaik hegyesek
• gleccser: a jéggé fagyott hó U alakú völgyet vájva lecsúszik, hordaléka a moréna
• nagy magasságokban sohasem olvad el a hó (örök hó birodalma)

Kisiskolás korukból megvan még az emlék a gyűrt hegységek kialakulásának menetéről? És a felsorolt pontok rémlenek ebből az emlékképből?

Nem meglepő, ha a válaszuk: nem. Mivel itt nem a gyűrthegységek kialakulásának menetéről van szó, hanem a gyűrt hegységek jellemző formakincséről. Hogy meggyőzzem Önöket, egy másik tankönyvből idézek:

„A lánchegységek keletkezése

Nevüket onnan kapták, hogy tagjai láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz. A Föld legfiatalabb hegységei. Mivel a külső erők még nem koptatták jelentős mértékben őket, 1500 méternél magasabb magashegységek. Jellemző formakincsük: párhuzamos vonulatok, hosszanti völgyek, hegyes, sziklás csúcsok, éles csipkézett gerincek, meredek, szakadékos lejtők.

A lánchegységek gyűrődéssel keletkeztek, ezért ezeket a hegységeket gyűrthegységeknek is nevezik. A gyűrődést oldalirányú nyomóerők okozzák. Jellemző gyűrődéses forma a hullámhegyhez és hullámvölgyhöz hasonló alakú redő” (Konsept – H 2004: 28).

Két mondatszerkesztési hiányosságot (szintaktikai viszonyok feltöltetlensége és a koherencia hiánya) mutattam be egy szövegrészleten belül. Meg tudták válaszolni a kérdéseket? Ha igen, akkor vajon 12 éves fejjel is helyes válaszokat adnának? Ez a tankönyv 11-12 éveseknek szól, és sajnos olyan nyelvtani ismeretet kér számon, melyet csak egy-két évvel később szereznek meg a tanulók. Olyan esetekben, amikor a diákoknak önállóan kell a tananyagot feldolgozni, szaktanár segítsége nélkül, problémába ütközhetnek. A következő órai röpdolgozatban pedig – a tankönyvszöveg megfogalmazása miatt – jegyek múlhatnak a meg nem értett definíción, és mint tudjuk, sokszor az adott tantárgy megszeretése a kapott jegyektől is függ. Emellett a tankönyvek nem megfelelő megfogalmazása talán a PISA-felmérés rossz eredményeire is magyarázatot adhat. Azonban nem feledhetjük: a tanulás célja a gyermekek tudásának bővítése – megfelelően megfogalmazott tankönyvekkel és jó szaktanárral pedig ez a tudás könnyebben elsajátítható.

Kondacs Flóra

 

Felhasznált irodalom:

Adamikné Jászó Anna 2002: A szövegértő olvasásról, Magyartanítás 4, 4–14.

Kleininger Tamás 2004: Természetismeret földrajz az általános iskola 5–6. osztálya számára, Piliscsaba, Konsept – H 

Laczkó Mária 2008: Anyanyelvi szövegértés és grammatikai tudás, Új Pedagógiai Szemle 58, 12–22.

Perfetti, C. A.– Curtis, M. 1986: Reading. Idézi: Dillon, R. – Stenberg, R. 1986: Cognition and Instruction, in Brown, P. szerk.: An Approach to Improving Reading Comprehension by Training Metacognitive Strategies, Edinburgh

Tibély András 2010: Természetismeret, Budapest, Nemzeti

 

A cikk alapját képező kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.