Nagy tervek a Nagy-víz mentén

Az izsáki Kolon-tónak minden esélye megvan arra, hogy igazán széles körben kedvelt turisztikai és oktatási célponttá váljon. A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó őrkerületen dolgozók már eddig is nagy utat tettek meg ennek érdekében, most pedig egy bemutatóház építését szeretnék megvalósítani, melyek terveit két napja galériánkban közöltük.

A polgári természetőrként tevékenykedő Morvai Edina a gémtelepek felméréséről szóló szakdolgozata kapcsán került a Kolon-tóhoz, és a dolgozatán túlmenően már a kezdetektől fogva részt vett az őrkerület természetvédelmi őrének, Biró Csabának (alias Mohának) munkájában.

Nagyon sok mindent tanulhattam tőle a Kolon-tó természeti értékeiről, területeiről és ezek védelméről. Annyira megszerettem ezt a csodálatos helyet, hogy végül itt is maradtam mint a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület önkéntese

– árulja el Edina. Ahhoz pedig, hogy a szóban forgó épület ötlete egyáltalán felmerülhessen, előzőleg szükség volt az élőhely rehabilitálására is, amely 2013-ra valósult meg egy KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) keretei közt. Ennek során visszaállították a Kolon-tó lecsapolások előtti állapotát egy 40 hektáros területen, ekképp jött létre a „Nagy-víz”.


Az idei első gólya március 14-én a Kolon-tónál. Forrás: a Kolon-tó Facebook-oldala

„A mesterségesen kialakított nyílt vízfelület felkeltette a helyi lakosság érdeklődését, sőt szakmai szempontból is kiemelkedő értéknek számít” – értesülünk Edinától, aki azt is megjegyzi, hogy már maga az élőhely-rekonstrukció is nagyon sok érdeklődőt vonzott az ország közelebbi és távolabbi részeiről egyaránt.

Az ide látogató kirándulók illetve a programjainkon való résztvevők számának növekedése elgondolkodtatott bennünket Mohával, hogy itt az ideje ezeknek az igényeknek a megfelelő kielégítése, melynek legjobb módja egy bemutatóház létrehozatala lehet.

Így született meg a Fürkésző ötlete, amit a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága a Széchenyi 2020 KEHOP pályázatában szeretne megvalósítani.  Egy olyan bemutatóházról van szó, amelynek elsődleges célja az lesz, hogy megismertesse a Kolon-tavat és a környező Natura 2000 területeket az odalátogatókkal – legyen szó akár arra kiránduló családokról, akár terepgyakorlatozó egyetemistákról.


Élőhely-rekonstrukció. Forrás: a Kolon-tó Facebook-oldala

„A szakmai programok kialakításakor külön figyelmet fordítunk a célcsoportok feltárására, kialakítására. Külön programokkal készülünk a helyi lakosoknak, a helyi iskolásoknak, a helyi lovas közösségeknek, a helyi gazdálkodóknak, a régióból érkezőknek, az ország távolabbi részeiről ide látogatóknak, az egyetemista csoportoknak és a külföldieknek is” – avat be minket Morvai Edina a Kolon-tóhoz fűződő sokszínű és sokszintű küldetésük részleteibe. A Fürkészővel és az ahhoz kapcsolódó programokkal pedig kiemelten szeretnék felhívni a helyi lakosság figyelmét is, hogy közösen tudják megvédeni természeti értékeinket.

A Kolon-tavi Fürkésző létrejöttével képesek leszünk az embereknek megmutatni, mennyire fontos számunkra és számukra is természetünk védelme.


Morvai Edina és Ordasi Ágnes

Az épület tervei felől Ordasi Ágnestől érdeklődtünk, akinek – ahogy ezt rögtön meg is jegyzi – a Kolon-tavi Fürkésző több szempontból is különleges szívügye. Ő ugyanis nem a messziről jött tervező szemével tekint a tájra, hiszen az évek során rendszeresen részt vett az izsáki festőtáborban. Ágnes örömmel emlékszik vissza a Kolon-tóval történt első találkozására:

„Néhány éve, mikor a szokásos nyári festőtáborunk új helyszínre költözött, volt szerencsém megismerkedni az izsáki Kolon-tavi madarászokkal és munkásságukkal. A tó rendkívül sokszínűsége, hangulata, élővilága, a madarászok vendégszeretete mindig visszavár ide minket. Éppen ezért választottam mesterdiplomám tervezési tárgyának az itteni madárvárta rehabilitációját, ami egy rendkívül hálás téma volt számomra, egy igazi örömfeladattal zárhattam le egyetemi éveimet.

Még nagyobb öröm volt azonban, amikor a diplomamunkám külsős konzulense Biró Csaba, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Kolon-tavi őrkerületének természetvédelmi őre, megkeresett, hogy a sok elméleti felvetés után nekik valóban szükségük lenne egy új házra, és a már jól működő munkakapcsolat valódi tervezési feladattá élesedhetne.

Így születtek meg a »fiktív« diplomamunka után most már a »valódi« Kolon- tavi fürkésző tervei a kecskeméti Építészműhelyben Vass-Eysen Ervinnel közös munkában.”


Ordasi Ágnes diplomamakettje a madárvártához

Ágnes szívesen számol be nekünk arról is, hogy a bemutatóház galériánkban megtekinthető tervei hosszas kísérletezés eredményei, melynek kezdeti szakaszában az épület a legkevésbé sem hasonlított a jelenlegi látványtervekhez.

„A tervezés során meglehetősen hosszú utat jártunk be. Kezdetben az e tájra jellemző hagyományos alföldi parasztház-architektúrából indultunk ki; fával, náddal, vályoggal terveztünk. Számos vázlatterv született ebben a verzióban, amelyek végül mind egy irányba mutattak: nem ez a mi utunk.

Ekkor szaladt meg a ceruzánk a papíron, és született valami teljesen más; egy buckaház, amelyet sokkal inkább helyén valónak, természetesnek és erre a tájra jellemzőnek érzünk.

Annál is inkább, mert a beépítendő terület jelenleg egy szemetes belterületi telek, mely egykor a tó része volt. A buckával és az épület előtti vizes élőhely rekonstrukciójával segítünk visszaállítani az eredeti állapotot. Az anyagokat is újragondoltuk, és a vályog helyett a korunkra oly jellemző »népi építészeti anyagot«, a betont választottuk mint szabadon formálható, időtálló héjat, míg védett helyen (testközelben, megfogható, érinthető távolságban) a berendezési tárgyakat, burkolatokat továbbra is fával oldottuk meg.”


A Fürkésző egyik látványterve. További képek galériánkban

Ordasi Ágnes szavaiból az is kiderül, hogy a bemutatóház használhatósága mellett a tervezők legalább annyira fontosnak tartják, hogy az épület önmagában is ráirányítsa a figyelmet a környezettudatosságra.

„Célunk, hogy a ház maximálisan kiszolgálja a használóit, praktikus és kényelmes legyen, ugyanakkor izgalmas és maradandó élményt okozzon az idelátogatóknak, elsősorban a gyerekeknek. Nem csomagoljuk be és nem takarunk el semmit. Ehelyett igyekszünk kihasználni korunk adottságait, technikai lehetőségeit, ezért az épület alapvetően alkalmazkodni kíván mind szerkezetében, mind gépészeti kialakításában a környezettudatos életmód szellemiségéhez. Alkalmas kell, hogy legyen annak demonstrálására, hogy mai korunkban

nincs más esély a túlélésre, csak a fenntartható és a környezettel szimbiózisban létező életforma."