Miért nem érdekel szinte senkit a Dagály fáinak kivágása?

Nem egyedülálló eset, hogy egy építkezés miatt több évtizedes fákat vágnak ki Magyarországon. Legutóbb a Dagály fürdő átalakítása miatt – a 2017-es, kéthetes világbajnokságra építenek egy új medencét – szabadultak meg 40-50 éves nyírfáktól és jegenyefáktól. A több tucat fa 10-13 méter átmérőjű, árnyékot adó lombbal rendelkezett, kivágásuk pótolhatatlan űrt hagy maga után esztétikai és környezetvédelmi szempontból egyaránt.

A fairtásról csupán néhány médium számolt be, és ők is csak lakossági értesülésből tudták meg, mi történik a Népfürdő utcában. Miután nyilvánosságra került az eset, két ellenzéki párt kérte számon a kormánypárton a fakivágási engedélyt, illetve a fapótlási terveket, azonban még nem érkezett hír arról, hogy választ kaptak volna kérdéseikre. Vajon miért nem vesszük figyelembe egy új beruházás alkalmával a felbecsülhetetlen természeti értékeket? Miért nem vált ki különösebb közfelháborodást ez az eset? Az egyik választ egy kultúrakutatás adhatja meg.


Fakivágás a Dagálynál. Fotó: Csengődy Krisztina. Forrás: hvg.hu

Geert Hofstede, holland szociálpszichológus nevéhez fűződik az egyik legátfogóbb kultúrakutatás, amelyet 50 országban 116 ezer adatközlővel végzett munkatársaival együtt. A vizsgálatok alapján öt dimenziót állapított meg, melyek alapján összehasonlíthatóvá váltak az egyes kultúrák. Az első dimenzió a hatalmi távolságot vizsgálja, mely az egyes kultúrákat a rájuk jellemző függőségi viszonyok alapján hasonlítja össze. Az individualitás–kollektivitás indexe az egyének közti köteléket mutatja meg, míg a bizonytalanságkerülés arra utal, hogyan kezelik az egyes országok az ismeretlen helyzeteket. A negyedik dimenzió alapján azt határozhatjuk meg, mennyire maszkulin, illetve feminin egy kultúra. Az ötödik dimenziót később alkotta meg Hofstede, ez a hosszú távú orientációra utal.

A maszkulinitás–feminitás index szorosan összefügg azzal, hogy az egyes kultúrák hogyan viszonyulnak a természethez. A maszkulin kultúrákra az jellemző, hogy élesen elkülönülnek a női és férfi szerepek, az anyagi javak és a pénz számítanak fontos értékeknek. Ezek a kultúrák uralni akarják a természetet. A feminin kultúrák sajátsága ezzel szemben, hogy a férfi–női szerepek összemosódnak, inkább az emberi kapcsolatok számítanak értéknek, és a természettel való harmóniára törekednek.  

A leginkább feminin kultúrák közé a skandináv országok tartoznak, ezt jól mutatja a természethez való viszonyulásuk is.


Hotelszoba Svédországból. További képek: treehotel.se

Magyarország az erősen maszkulin kultúrákhoz tartozik, és ez többek között abban is megmutatkozik, ahogyan a Dagály fürdő fáival bántunk. Egy másik elmélet szerint remekül jellemezhető egy-egy nemzet az alapján, hogy milyen hősöket ismer el példaképként. Magyarország és Skandinávia maszkulin-feminin összehasonlítását jól érzékelteti például Toldi Miklós és Nils Horgersson alakja is. A magyar maszkulin kultúrában az erő, a vetélkedés számít értéknek, míg a másik oldalon a szerénység, az elfogadás. Vajon hosszú távon ki jár jobban?

Klippel Rita