Megnyitották Veszprémben a Finnugor Kulturális Főváros programsorozatot

  • MTI
  • |
  • 2016. január 22.

A magyar kultúra napján, pénteken nyitották meg a Finnugor Kulturális Főváros programsorozatot Veszprémben. Mint Porga Gyula, a város polgármestere hangsúlyozta, a cím két birtokosa, Veszprém és Iszkaszentgyörgy egész éven át tartó rendezvénysorozattal mutatja be a finnugor kultúrát, közvetítve annak értékeit egész Európa felé.

Az udmurt portát bemutató fotókiállítás megnyitójával összekötött eseményen Porga Gyula kiemelte: a magyar kultúra külföldön való bemutatásán túl a rendezvénysorozat fontos célja a finnugor hagyományok hazai megjelenítése.

Hozzátette: Veszprémnek közel 40 éves kapcsolata van Tartuval és Rovaniemivel, erre az együttműködésre épülnek az idei esztendő programjai. Lesznek irodalmi, zenei, képzőművészeti, színházi események, valamint nagy szerep jut a hagyományok bemutatásának és ápolásának, valamint a tudományos, nyelvészeti, gazdasági konferenciáknak.

Fontos eleme lesz a programsorozatnak a március közepén kezdődő észt hét, melynek során az észt kultúrával, képzőművészettel és zenével ismerkedhetnek meg az érdeklődők – mondta Porga Gyula, aki szerint a rendezvénysorozat egy fontos lépcsőfok ahhoz, hogy Veszprém 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lehessen.

Gáll Attila, Iszkaszentgyörgy polgármestere arról beszélt, hogy a település szeretné „befogadni a finnugor világot”, és egyúttal saját magát is megmutatni, amire jó alapul szolgálnak a település élő kapcsolatai a finnugor népekkel.

Ruttkay-Miklián Eszter, a Reguly Társaság alelnöke a kiállítást megnyitó beszédében kiemelte, hogy az udmurt és a magyar nép élő kapcsolatának szép példája az udmurt porta sajátos felépítését bemutató tárlat, amely Salánki Zsuzsanna nyelvész, kutató munkája.

Ruttkay-Miklián Eszter emlékeztetett arra, hogy az 1990-es évek elején jelentős áttörés történt a finnugrisztika területén, hiszen ekkor már az oroszokon kívül más népek kutatói is eljuthattak finnugor nyelvterületre, és személyesen is tanulmányozhatták azt, amit addig csak a könyvekből ismerhettek.

Ekkor jutott el először udmurt területre és azóta is töretlenül kutatja e nép életét a Reguly Társaság vándorkiállítását elkészítő Salánki Zsuzsanna is – fűzte hozzá.

A Finnugor Kulturális Főváros címet elsőként az udmurtok által lakott oroszországi Sztarije Bigi viselte 2014-ben. 2015-ben az észtországi Obinitsa lett a finnugor kulturális főváros, ahol főként az észt egyik nyelvjárásának tekinthető szetu nyelvet beszélő kisebbség él. Az idei esztendőben viselhetik először magyar települések a címet.