Megnyílt a Nemzeti Galéria orosz avantgárd kiállítása

  • MTI
  • |
  • 2016. január 28.

Az európai modernizmus történetének egyik legkoncentráltabb fejezetét mutatja be a Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum anyagából válogatva, A művészet forradalma címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható orosz avantgárd kiállítása – hangsúlyozta a tárlat csütörtöki megnyitóján Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár.

Kazimir Malevics híres Fekete négyzete határkő volt, hiszen szakított azzal a nézettel, hogy a művész dolga a látható lemásolása – utalt a szuprematizmus, egyben az orosz avantgárd emblematikus alkotásának jelentőségére az államtitkár. Mint hozzáfűzte: Malevics sejtette, hogy a közönség még nem képes az új művészet befogadására, de ma már tudjuk, hogy az orosz avantgárd az európai modernizmus történetének egyik legkoncentráltabb fejezete volt.

Hoppál Péter emlékeztetett, az orosz alkotók nem elégedtek meg a nyugati művészet másolásával, munkásságuk sosem párosult a múlt értékeinek teljes tagadásával, felfedezték ugyanis a modern művészet számára az orosz kultúra legmélyebb gyökereit.

A korszak szellemi pezsgéséhez hozzájárult, hogy a képzőművészek együtt alkottak a koreográfusokkal, rendezőkkel, irodalmárokkal – jegyezte meg.

Az államtitkár felidézte: harminc éve nem nyílt orosz avantgárd kiállítás Magyarországon, 1986-ban is még egészen más kontextusban. A mostani megnyitó azonban kivételes alkalom azért is, mert a Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum egyedülálló avantgárd gyűjteménye együtt még sohasem volt látható Oroszországon kívül.

Az MNG közönsége így most olyan művészek munkáin keresztül kaphat átfogó képet a mozgalom minden irányzatáról, mint Vaszilij Kandinszkij, El Liszickij, Alekszandr Rodcsenko, Natalja Goncsarova vagy Mihail Larionov – közölte Hoppál Péter.

Nyikita Korityin, a Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum igazgatója tárlatot méltatva elmondta: a Nemzeti Galéria munkatársai maximális professzionalizmussal nyúltak a gyűjteményhez, és kreatív ötleteikkel az orosz avantgárd talán legérdekesebb bemutatása jött létre.

Ez a gyűjtemény a legféltettebb kincsünk: nem aukciókról vagy adományokból, hanem maguktól a művészektől származik

– hangsúlyozta az igazgató, majd hozzátette, egyszerre három-öt képnél többet sosem kölcsönöznek más múzeumnak, így a mostani, egységes külföldi bemutatkozás mindenképpen egyszeri alkalom, amely a múzeum felújítása miatti zárva tartásnak köszönhető.

A kiállításhoz nagyszerű katalógus is készült, ilyen alaposan maga a jekatyerinburgi múzeum sem dolgozta fel a gyűjteményt – hívta fel a figyelmet Nyikita Korityin.

Gergely Mariann kurátor arról szólt, hogy az orosz avantgárd rövid két évtizede az európai művészet olyan termékeny korszakát jelentette, amely máig inspirációt nyújt.

Az 1910-1920-as évek orosz művészei hittek abban, hogy az új képi nyelv, a naturális ábrázolástól elszakadó modellezés a modern kor jobb megértésének lehetőségét jelenti, és a forradalmi hatalom is számos munkát vásárolt a kortárs alkotóktól, hogy a frissen létrehozott művészeti nevelési központokban helyezte el ezeket – jegyezte meg.

A kurátor felhívta a figyelmet arra, hogy a látogató betekintést kaphat a történelmi háttérbe is: a képzőművészeti alkotások mellett filmdokumentumokkal idézik meg azt a korszakot, amelyben ezek a remekművek megszülettek.

Baán László, az MNG főigazgatójának elmondása szerint az egyetemes művészet történetében is egyedülálló ez a periódus, amikor kézzel fogható közelségbe került, hogy a művészek szenvedélyes víziói egy igazabb társadalomról valóra válhatnak. Amilyen közelinek tűnt ez a látomás, annyira kiábrándító lett a valóság, az orosz avantgárd művészete azonban máig kiapadhatatlan forrást jelent – emelte ki Baán László.

Az orosz avantgárd művészek negyven kiemelkedő munkáját és számos korabeli tárgyi és filmdokumentumot felvonultató kiállítás május 1-jéig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria C épületében.