Magyarország helyzetéről vitáztak az Európai Parlament plenáris ülésén

  • MTI
  • |
  • 2015. május 19.

Magyarország kiáll a véleménynyilvánítás szabadságának európai eszméje mellett, maga akar dönteni arról, akar-e bevándorlókat – jelentette ki kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a magyarországi helyzetről tartott vitában Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő leszögezte: Magyarország semmilyen megállapodást nem írt alá, amely megkötné, hogy miről lehet beszélni, miről lehet konzultációt tartani és miről nem, ilyen passzusa az uniós csatlakozási szerződésnek sincs, ezért Magyarország a szerződés megsértésének tekintené, ha valaki megpróbálna beleszólni abba, hogy a magyarok miről nyilváníthatnak véleményt.

"Mi, magyarok magunk akarunk dönteni arról, hogy akarunk-e bevándorlókat" – hangoztatta a miniszterelnök, kifejtve, hogy különbséget kell tenni az unión belüli szabad mozgás, a kívülről érkező bevándorlás, és ezen belül is a menekültek és a bevándorlók között. Orbán Viktor rámutatott, hogy Magyarország az üldözötteket mindig is befogadta, de azt nem akarja, hogy a bevándorlók célországa legyen.

"Magyarországon mi nem tudunk a bevándorlóknak munkát adni" – mondta a kormányfő, aki szerint a bizottság migrációt kezelni hivatott javaslata "abszurd, közel áll ahhoz, amit őrültségnek nevezhetünk".

Orbán Viktor szerint a migráció kezelésének kérdését tagállami hatáskörbe kellene visszaadni, és őrültség az a javaslat, amely a menekültek beengedését és kvóták szerinti szétosztását vetíti előre. Orbán Viktor úgy vélte, hogy a kvóták csak felbátorítják az embercsempészeket.

A vitán szintén előkerülő halálbüntetés témájáról a kormányfő közölte, hogy nem szeretne visszatérni a középkorba, amikor bizonyos témákról nem lehetett beszélni.

"A halálbüntetésről beszélni kell" – szögezte le Orbán Viktor, hozzátéve, hogy mindenki véleménye csak egy európai polgár véleménye, "nem szentség, nem dogma".

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke világossá tette, hogy a halálbüntetés eltörlése előfeltétel, mind az Európa Tanácsba, mind az Európai Unióba való felvételhez, visszaállítása sértené az unió alapelveit, és így a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását eredményezné. A vita végén a holland politikus Orbán Viktor szavaira is reagált, miszerint a bizottság terve nem tartalmaz olyan javaslatot, amely tágra nyitná a kapukat, és befogadná a gazdasági bevándorlókat, a kvótarendszer pedig csak a súlyos válság miatt, és csak korlátozott számú menekültre vonatkozna. 

"Arra kérem a magyar kormányt, hogy ne karikírozza a bizottság javaslatait" – mondta Timmermans.

Manfred Weber néppárti frakcióvezető úgy vélekedett, hogy az állampolgárok megkérdezése jó dolog, de a magyar bevándorlási konzultációs kérdőív szóhasználata rossz és elfogadhatatlan, ugyanakkor a kormányzat joggal vet fel a bevándorlással kapcsolatban kérdéseket. A bajor politikus szerint a halálbüntetés eltörlése civilizációs vívmány, ezért újbóli bevezetéséről minden beszéd kártékony. Weber felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország a 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel jelenleg Európa élvonalában van.

Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető kijelentette, hogy szerinte Orbán Viktor túl messzire ment a kijelentéseivel. Az olasz politikus szerint a valódi gond nem a demokrácia elleni támadás, hanem a kiüresítése, ami teret enged a szélsőségeseknek.

Timothy Kirkhope, az Európai Konzervatívok és Reformerek Képviselőcsoport brit vezérszónoka szerint Európa polgárai nem azt akarják, hogy az alapjogok kérdése a politikai zsákmányszerzésnek essen áldozatul.

A holland liberális Sophie In 't Veld a migráció kérdésével összefüggésben igazolva látta annak szükségességét, hogy minden uniós tagállamban ellenőrizni kellene a demokrácia állapotát. A politikus szerint lehet vitázni a halálbüntetésről, de rövid lesz; annak nincs helye sem Európában, sem máshol a világon.

A zöldek társelnöke, Rebecca Harms elmondta: nem akart hinni a fülének, mikor a halálbüntetésről hallott, mert ez az uniós tagság felmondását jelentené. A nemzeti konzultáció pedig szerinte nem járul hozzá a probléma megoldásához, csak hecceli az embereket.

Az egyezmények valóban nem isteni kinyilatkoztatások, de létezik olyan isteni parancs, hogy ne ölj – mondta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke annak nyomán, hogy a magyar miniszterelnök a halálbüntetés jogszabályi tilalmával kapcsolatban kijelentette: a tilalmat tartalmazó egyezmények nem isteni kinyilatkoztatások, hanem emberi alkotások, amelyeket meg lehet változtatni.

A függetlenek részéről Balczó Zoltán, a Jobbik képviselője mintegy értetlenségének adott hangot, mondván: semmi olyanról nem tud, ami ezt a vitát indokolná.

Niedermüller Péter (DK) arról beszélt, hogy a miniszterelnök érzéketlen, embertelen, idegengyűlülő képet fest Magyarországról, a kormány pedig szélsőjobboldali szavazatokra vadászik.

Szájer József (Fidesz) süketek párbeszédéhez hasonlította a vitát, rámutatva: Magyarország kultúrája különböző a volt gyarmattartók kultúrájától, s az elmúlt időszakban nem kellett számottevő migrációval megküzdenie.

Sógor Csaba, az RMDSZ képviselője emlékeztetett, hogy a szabad vitakultúra hagyományát sem szabad veszni hagyni.

Ujhelyi István szocialista politikus saját bevallása szerint a nemzeti konzultáció kérdőíveit tépte szét az ülésteremben.

A zöld frakció soraiban ülő Jávor Benedek PM-s EP-képviselő szerint a miniszterelnök egyre inkább hasonul a Jobbikhoz, ráadásul ez a stratégia csődöt mondott, mert hozzászoktatta a választókat a Jobbik mondanivalójához, így maga kövezte ki a hozzájuk vezető utat.

Orbán Viktor a vita végén kijelentette: álláspontja az, hogy a liberális gazdasági és társadalmi szervezési elvek csődöt mondtak, ez okozta a válságot.

Minden értékről szabad és kell is vitázni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az európai parlamenti vitát követő sajtóértekezletén.

Igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy magukról az alapértékekről is szükségesnek tartja-e a vitát, és hangsúlyozta, hogy ugyanazon elvekre és értékekre hivatkozva eltérő időszakokban, illetve eltérő helyzetben alkalmasint gyökeresen ellentétes következtetésekre juthatnak a politikai szereplők.

A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy habár formálisan Magyarországról rendezték a vitát, "elindult egy olyan vita is az EU-ban a bevándorlásról, amelyhez a siker reményét fűzhetjük".

A miniszterelnök kitért arra, hogy az EP-vitában a nézetkülönbségek nem kizárólag pártvonalak mentén mutatkoztak meg, így például az Európai Néppárton belül is megoszlanak a vélemények.

A miniszterelnök egy kérdésére skandalumnak nevezte a Gyurcsány Ferenc volt kormányfőhöz köthető Altus Zrt. európai bizottsági megbízását.