Hős az, aki hősiesen viselkedik

Május 28-án fél ötkor  Szegeden megtelt a Somogyi-könyvtár folyóirat-olvasó terme. A 86. Ünnepi Könyvhét előrendezvényeként Nyáry Krisztián, az Így szerettek ők első és második kötetének szerzője most harmadik, Igazi hősök – 33 magyar című könyvéről mesélt Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész közreműködésével. Az előző könyvek kapcsán körbejárták a Facebook-jelenlét kérdését, és mint megtudtuk, a mostani kötetnél is sokat segítettek hozzászólásaikkal és üzeneteikkel maguk az olvasók.


Igazi hősök (és) az olvasók. Fotó: Jánosi Eszter

Majd a beszélgetés a témaválasztásra terelődött, arra, hogyan talált rá Nyáry a szerelmes írók-költők után a hőseire. Mint kiderült, az egészet egy Zimbardo-előadás indította el. A szociálpszichológus nevéhez kötődő híres stanfordi börtönkísérlet során egyetemi hallgatókat neveztek ki őröknek és raboknak. Az újsütetű börtönőrök nagyon rövid idő után visszaéltek hatalmukkal, 70%-ukból tört elő legrosszabb énjük. A vizsgálat szempontjából ők voltak érdekesek, ám Nyáry nem ezekkel az emberekkel akart foglalkozni, hanem a maradék 30%-kal, akik a körülmények dacára nem váltak gonosszá.

A könyv alakjai nem várt helyeken bukkantak fel,

ilyen például Papp Simon, akinek alakjával Nyáry a MAORT-per anyagainak olvasgatása közben találkozott. Papp olajkutató, Európa legjobb szénhidrogén-feltárója és MTA tag volt, akit koncepciós perben ítéltek először halálra, majd életfogytiglanira enyhítették büntetését. Már mást is megihletett a története, Galgóczi Erzsébet Vidravas című könyvéről hallhattunk anekdotát, miszerint megengedték neki, hogy a készülő kötetéhez elolvashassa a peranyagot, ám a jegyzetelést megtiltották, ezért mindig tíz oldalt memorizált, amit aztán leírt.


Nyáry Krisztián és Bíró-Balogh Tamás. Fotó: Jánosi Eszter

Ahogyan látszik, Nyáry nem akart teljesen elszakadni az irodalomtól, a már említett Papp Simonon kívül még olvashatunk könyvében legalább öt olyan alakról, aki Dumas, Tolsztoj, Verne vagy éppen Jókai regényhőseit ihlette. Simon Jolánnak is szentel egy fejezet, de Kassákné most nem a férjét támogató női szerepben tündököl, hanem az avantgard mozgalom egyik szervezőjeként, missziósként, aki a munkás réteghez is eljuttatja a kultúrát.

A könyv alcíme 33 magyar, így nem volt meglepő, hogy Orbán Viktor Magyarország multikulturalizmusáról tett megjegyzése előkerült a beszélgetés során. Bíró-Balogh számításai szerint a könyv szereplőinek legalább kétharmada más nemzetiségű vagy más nemzet szülöttje, így az igazi hősökről szóló reprezentatív kötet

maga bizonyítja az ország sokszínű kultúráját.

Egy másik kérdés azt firtatta, meddig ír valaki politikáról és honnantól kezdve politizál. Nyáry szerint lehet reflektálni pártpolitikai megnyilvánulástól függetlenül, de van, mikor kötelesség írni egy témáról. Például amikor a közbeszédben újra feltűnt az „idegenrendészeti eljárás” kifejezés, kötelezőnek érezte a Slachta Margit-életrajz újraközlését: ő volt az első női képviselő, ráadásul elsőként állt ki jobboldaliként a munkaszolgálatosok mellett és a deportálások leállítása érdekében.

A közéletiség kapcsán került szóba, hogy Nyáry könyve hatására a zuglói kerületi képviselőtestület és a Fővárosi Önkormányzat egyhangúlag megszavazta, hogy Zuglóban egy utcát nevezzenek el Ocskay Lászlóról, „a magyar Schindlerről”.


A szegedi Könyvhét az intézményekben hamarabb kezdődik és később ér véget. Fotó: Jánosi Eszter 

Nyáry Krisztián pár hónapja a Magvető Kiadó igazgatója, így zárásként a könyvheti újdonságokról is beszélt. Közülük kiemelte Pilinszky összegyűjtött verseinek új, minden eddiginél bővebb kiadását, illetve Spiró György új, Diavolina című regényét, ami Nyáry szerint „igazi orosz regény”. Gorkijról szól, szereplői valósak, de a fikció határain belül marad. Az Igazi hősök folytatása pedig novemberre várható, úgyhogy valószínűleg 2015 karácsonyán, mint ahogyan az utóbbi három évben is, sokan találkozhatnak Nyáryval a fa alatt.

Új Krisztina

Jánosi Eszter fotóriportja a beszélgetésről: