Előadásokkal, kiállítással és felolvasással zárult a Csók István-emlékév

  • MTI
  • |
  • 2016. február 12.

Előadásokkal, kiállítással, vetítéssel és felolvasással zárták a Várkert Bazárban a Csók István-emlékévet, amelynek keretében tavaly többek között tárlatokkal, kiadványokkal, síremlék- és emlékház-felújítással tisztelegtek a 150 éve született magyar festő élete és munkássága előtt.

Gartner Petra művészettörténész kiemelte: a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 35 millió forintos támogatásának köszönhetően az emlékév során hat kiállítást rendeztek, 15 város 20 helyszínén szerveztek programokat, új kiadásban megjelent Csók István Emlékezéseim című önéletrajzi kötete, valamint megújulhatott a cecei emlékház és a művész síremléke is.

Csók István sírjának megkoszorúzásával 2015 februárjában vette kezdetét az emlékév, amely a Várkert Bazárban bemutatott Csók – a derűs élet festője című nagyszabású életmű-kiállítással folytatódott. A tárlatot több mint 20 ezren tekintették meg – idézte fel a sorozat budapesti zárórendezvényén Rodics Eszter, az emlékév koordinátora.

Ezt követte Csók István cecei mellszobrának a felavatása, majd a Csók-emlékérem kibocsátása és az a vándorkiállítás, amely a művész gazdag életpályáját elevenítette fel archív fotográfiákon és festéményreprodukciókon keresztül. A Csók150 vándorkiállítást 34 ezren látták.

Műteremsarok címmel novemberben nyílt kiállítás a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói körében meghirdetett pályázatra érkezett alkotásokból, a megmérettetésre a tanulók Csók István munkáiból inspirálódva, vagy azokat újragondolva készítették el munkáikat.

Az év során ezen kívül több kerekasztal-beszélgetést, múzeumpedagógiai foglalkozást, gyerekprogramot rendeztek, valamint néhány személyes hangulatú beszélgetésre is sor került, amelyeken a művész emberi oldalát ismerhették meg az érdeklődők.

Januárban a felújított cecei Csók István Emlékház állandó kiállítása is megnyílt. A 2013-ban a cecei önkormányzat által felújított épületben kapott helyet a mostanra restaurált Csók-hagyaték és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből megálmodott tárlat, amely ízelítőt ad a festő mintegy nyolc évtizedet felölelő életművéből, a személyes tárgyak segítségével pedig a közkedvelt művészembert is segít megidézi – foglalta össze Gartner Petra.

Új kiadásban jelent meg Csók István Emlékezéseim című kötete Révész Emese művészettörténész szerkesztésében. A szakértő kiemelte: az írás azért is jelentős, mert kevés „minőségi irodalmi” szövege van a századforduló művészmemoár-irodalmának.

Elbeszéléseit anekdotázós stílusa teszi ízessé, életszerűvé, ami ezáltal nem valamiféle teoretizáló művészeti szöveg, hanem egy korkép, amelyben benne van a dunántúli protestáns, vállalkozó, poros értelmiségi réteg gondolkodásmódja.

A művészettörténész azt is hangsúlyozta, hogy az írásban Csók pontos, lélektani látleletét adja egy alkotóművész választásainak, erkölcsi vergődéseinek, döntéseinek is.