A Nagy Háború hatása a mindennapok kultúrájának változására

A Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, a SZAB Néprajzi Munkabizottsága és a Meritum Kulturális és Művelődési Közhasznú Egyesület 2015. november 26-27. között az első világháború 100. évfordulója alkalmából konferenciát szervezett Szegeden. A Nagy Háború nemcsak az európai hatalmi viszonyokat és az államhatárokat változtatta meg gyökeresen, hanem jelentékeny hatást gyakorolt a mindennapokra is, hiszen alapvetően átformálta a korábbi kapcsolathálókat, és új kihívások elé állította a közösségeket. A háború olyan átmenetként értelmezhető, amely a modernitás egyes folyamatait felerősítette, új jelenségeket hozott a felszínre, vagy a változásoknak új irányokat szabott. A háború egyúttal krízishelyzet is volt, amely új válaszok és modellek keresésére ösztönözte a társadalmat, több nemzedéken át működő modelleket kérdőjelezett meg. A szervezők (Glässer Norbert és Mód László) olyan fórumot kívántak teremteni, amely lehetőséget nyújt különböző tudományszakok, néprajzosok, antropológusok, irodalmárok, szociológusok és a történészek számára, hogy megosszák egymással és az érdeklődőkkel kutatási eredményeiket.


Balra: Habsburg-Lotharingiai Mihály köszönti a konferencia résztvevőit.
Jobbra: Pál József előadását tartja a plenáris szekcióban

A fővédnökséget Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke, a Szuverén Máltai Lovagrend rendkívüli és meghatalmazott nagykövete vállalta el, aki a városháza közgyűlési termében elmondott köszöntőjében felidézte József főherceg alakját, háborús szerepvállalását. Nagyapját szoros kapcsolat fűzte a szegedi 46-os gyalogezred katonáihoz, akikkel együtt harcolt a doberdói fennsíkon. A konferencia megnyitóján Hugo Zuckermann és Lehár Ferenc közös szerzeménye, az első világháború idején oly népszerű Reiterlied dallamai csendültek fel Benedekfi Gábor és Bónus Gábor előadásában. A plenáris előadások szekciójában Pál József az Osztrák-Magyar Monarchia vonatkozásában a nyelv megváltozott szerepéről, Kürti László Manno Miltiades karikatúráiról, Jakab Albert Zsolt pedig az első világháború kolozsvári emlékezetéről adott áttekintést.

A délutáni program a bölcsészettudományi kar épületében folytatódott, ahol Barna Gábor megnyitotta Garamvölgyi Anett Aranypáva-díjas népzenész közreműködésével az Itt a lövészárok mentén című időszaki kiállítást. A Szanka József magángyűjteményéből rendezett tárlat azt próbálta bemutatni, hogy a háború miképpen formálta át a levelezőlapok képi világát. Az első világháború idején a képeslap a családok és a fronton harcoló katonák kapcsolattartásának egyik legfontosabb eszköze lett, ugyanakkor a háborús propaganda is igyekezett kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket.

A délután sorra kerülő szekciók közül az írásbeliséget és a narrativitást középpontba állító tartalmazta a legtöbb előadást, amelyek főként naplókat, leveleket és önéletírásokat elemeztek. Változatos tematikát vonultatott fel a másik két szekció is, amelyek egyfelől a háború hatását, másfelől a közösségszerveződés problémakörét járták körül. Az első nap A doberdói fa visszatér című dokumentumfilm vetítésével zárult, amely a Móra Ferenc Múzeumban őrzött, a szegedi 46-os gyalogezred katonái által 1916-ban kivágott szederfa történetét dolgozta fel. Az esti programot megtisztelték jelenlétükkel Gianfranco Simoni vezetésével a Karszti Barlangkutató Csoport tagjai, akik bemutatták a résztvevőknek a Karszt-fennsík harctéri emlékeinek a megőrzésére irányuló tevékenységüket. Évek óta szorosan együttműködnek a szegedi székhelyű Meritum Kulturális és Művelődési Közhasznú Egyesülettel, amely többek között az egykori csataterek kutatásával, valamint az első világháborúhoz kapcsolódó emlékhelyek kialakításával és helyreállításával is foglalkozik.

November 27-én délelőtt a tudományos ülésszak három szekcióban folytatódott, a változó társadalmi szerepek, a háború percepciója, továbbá a felekezetiség és a vallási élet témái köré szerveződve. Délután az emlékezet, gyász, hőskultusz, illetve a muzealizáció, reprezentáció, örökségesítés háborús vonatkozásait vették górcső alá az előadók.

A konferencián elhangzó mintegy 60 előadás rámutatott arra, hogy a téma iránt felfokozott az érdeklődés a különböző tudományszakok részéről. Örömmel tapasztaltuk azt, hogy a szekciókban élénk eszmecsere folyt, ami számos vonatkozásban előrevetítheti a jövőbeli együttműködések lehetőségét. Konferenciánk reményeink szerint jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az első világháború mindennapi életre gyakorolt hatását minél jobban megismerhessük és megérthessük.

Mód László

 

Videók és képek a konferenciáról

Megnyitó

Pál József előadása

Kürti László előadása

Jakab Albert Zsolt előadása